FEBRUÁR - MÁRCIUS - ÁPRILIS - MÁJUS - JÚLIUS - AUGUSZTUS - SZEPTEMBER - OKTÓBER

Tisztelt Tradíciót Őrzők!

Köszönjünk a kérdéseinkre eddig elküldött válaszaikat.

Bízunk abban, hogy a korona vírus járvány miatt 2020. 05. 16. 15 órára meghirdetett körsétánkat az 1906 – 1912. évek között Papp Imre (1865-1932) családjának lakhelyet nyújtó „Ríti tanya” helyszínét egy későbbi időpontban majd felkereshetjük (Szentes, Felsőrét 18./a).

Azt gondoljuk, hogy Papp Imre: (1900-1973) A parasztember élete Szentes tanyavilágában című könyve „Emlíkek a ríti tanyánkrul” című fejezete (81-107. old.) és Tóth Antal néprajzos összefoglalója bizonyára most kárpótolja majd Önöket.

Szentesi tanya az ópusztaszeri
Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben

Szentes a XX. század első felében 30.000-es népességű dél-alföldi mezőváros. 1930-ban lakosságának több mint egyharmada élt tanyákon.
A szentesi tanya szemtermelő és állattartó, külterjes gazdaságtípust, 8-10 holdas feketeföldi kisparaszt gazdaságot képvisel.
Az Emlékparkba áttelepített lakóház a Kurca folyócskához közeli magas parton a XIX. század végén épült. A vályogfalú, nádtetős épület szoba-konyha-kamra-istálló beosztású.
Nyitott kéményű konyháját a XX. század első évtizedeiben „padlásolták le”, rakott tűzhelyet építettek benne. A két háború között a ház elé deszka oldalú, cseréptetős ereszetet (nyílt folyosót) építettek, ami a tanyai házak gyakori toldalék építménye.
Berendezése az 1910-es évek első felének lakáskultúráját dokumentálja. Kiváló támpontot adtak ehhez Papp Imrének, a szentesi népélet krónikásának részletes tanyaleírásai, amelyek épp az 1910-es évek tanyáit idézik.
A konyha hátsó falán érintetlen az ívelt, barokk jellegű bolthajtás, amit a közelmúltban több alföldi házban még láthattunk. A bolthajtás előtti asztalnál evett a család. A konyha belső sarkában van az eszközök tárolására szolgáló kaszli vagy almáriom, az ajtó mögött a kantapad, rajta cserépköcsögökkel és szilkével.
Bal felől nyílik a szoba, az öregek nyelvén: a ház. A szegedi tanyához hasonlóan sarkos elrendezésű, viszont eltérő sajátossága, hogy a falon - törzsökös református családok szokása szerint - csak néhány családi kép, a házi áldás és a „szolgálati időm emlékére” feliratú katonai emlékkép függ.
A kamra berendezéséből említést érdemel a vésett díszű, ácsolt láda, szuszék, amit szekrénynek neveztek. Az utóbbi időben ételmaradékot, tejjel teli köcsögöket tettek bele, hogy a macska ne férjen hozzá. Régies eleme a kamrának a vakablakba helyezett téka.

A ház végéhez féltetős kocsiszín épült, ahol a parasztkocsi mellett eke, vasborona, szelelőrosta és kisebb munkaeszközök láthatók.
A tanya jellegzetes építménye a vályogfalú, szalmafedelű, boglya formájú kerek ól, amelyben rendszerint disznókat vagy baromfit tartottak. A Dél-Alföldön a Hármas-Körös mellékén, Szentes, Hódmezővásárhely határában és Észak-Bácskában a szabadkai szállásokon építettek ilyen ólakat. (Tóth Antal / 2020. 05.)